Többen kérdezték már tőlem, hogy mi bűvészek, honnan tanuljuk a bűvésztrükköket, és hogyan jön létre egy műsor. Arra gondoltam, hogy nézzünk be egy kicsit a kulisszák mögé, szívesen elmesélem, hogy nálunk, a Bűvész Színházban nagyjából és nagy vonalakban mi a menete egy új műsor születésének.

Ha beülünk egy bűvészműsorra és azt látjuk, hogy minden szépen zajlik, a műsor élvezetes, folyamatos, és a műsoridő szinte elszáll az nem azért van, mert a bűvész jó trükköket mutatott egymás után, hanem mert minden a helyén volt és a műsor tökéletesen lett összerakva. Itt nagyon sok tényező van, amit figyelembe kell venni, például a trükkök sorrendjét, az átvezetéseket (vagy trükkfűzéseket), a megfelelő zenék kiválasztását, stb. Na de ne szaladjunk ennyire előre, hiszen nem itt kezdődik a dolog. Legalábbis nálunk.

Ha listába kéne szednem egy új műsor színpadra állításának lépéseit, kb. így nézne ki:

• Új trükkök megtalálása
• Új trükkök kigyakorlása
• Új trükkök tesztelése élő közönségen
• A tesztek alapján az előadásmód finomítása
• A műsor koncepciójának létrehozása
• A műsor dramaturgjának összerakása (vagyis, hogy a műsor hogyan teremti meg majd a kapcsolatot a közönséggel)
• Kicsit lebontva, itt megemlíthetném a szöveget is, amit mondani fogunk, ezt is megírjuk kb. (persze sok improvizáció is van)
• A trükkökhöz a B tervek, ha valami balul sül el. A lényeg, hogy a nézők ne vegyenek észre semmit, ha valamit rontunk, ezért vannak a B tervek minden egyes trükkhöz
• A trükkökhöz a megfelelő zenék megtalálása
• A trükkök fűzése és sorrendjének összerakása
• Az egyéb teendők is nagyon időigényesek tudnak lenni, mint pl cím kitalálása, plakát, leírás, stb.
• Próbák, próbák, próbák
• Majd el kell adni a jegyeket is… de ez már más téma. 🙂

Kicsit mesélek ezekről a dolgokról…

Amikor eljön az ideje, hogy új műsort állítsunk színpadra az általában nem egy hirtelen jött ötletből jön, hanem egy hosszabb folyamat végeredménye. Sajnos manapság a bűvészetben nagyon nehéz olyan trükköt találni, kitalálni, vagy létrehozni, ami alkalmas lehet például nálunk egy színpadi műsor trükkjeként. Most azt gondolhatod, hogy ez hogyan lehetséges, hiszen nap, mint nap jönnek ki az újabb és újabb trükkök, a bűvészboltok mindig tele vannak újdonságokkal stb. Nos (ez is megérne egy külön bejegyzést), sajnos az a helyzet, hogy ezeknek a trükköknek a nagy százalékát mi személy szerint nem tudjuk a színpadon használni, vagy azért, mert nem illik oda, vagy azért mert mikro (close up, vagy street magic) trükk, vagy azért, mert inkább eladásra szánják azokat a boltokon keresztül a hobbi bűvészeknek, stb. Persze azt egy szóval se mondom, hogy rossz trükkök lennének (van ilyenre is példa azért), de én például nem tudnék mit kezdeni velük a színházban, mert nálunk koncepció alapján kell kiválogatnunk a megfelelő trükköket. Erre pedig az a maradék pár százalék alkalmas, amit nagyon nehéz megtalálni, vagy iszonyatosan drága legyártatni.

Nálunk most nem olyan régen jött el az ideje annak, hogy új műsort állítsunk színpadra, ez ugye a Véletlenek Illúziója, ahol – szerény véleményem szerint – a színházban eddig látott legerősebb trükköket és illúziókat vittünk színpadra. Tök izgatottak vagyunk ezzel a műsorral kapcsolatban, mert tényleg szívünk csücske és sikerült találnunk és legyártatnunk egy-két olyan mini illúziót is, amit be tudunk mutatni mini színházunk színpadán is. 🙂

Szóval ez egy nehéz része egy új műsor összerakásának… a trükkök. Tegyük fel megtaláljuk azt a pár trükköt, amik nekünk tetszenek, amikről úgy véljük tök jók lesznek a műsorban. Nos ezeket hosszú hónapokon keresztül (vagy akár tovább is) gyakoroljuk, és végül eljön az idő, hogy nézőkön teszteljük. Igen, ezek a trükkök nem az új műsor alkalmával kerülnek először bemutatásra, külső fellépéseken, vagy más helyen teszteljük ezeket élő közönségen, hiszen muszáj tökéletesíteni az előadásmódot. Ahhoz, hogy egy trükk élvezhető legyen a közönségnek, akár egy-egy mondaton is múlhat. Sose hittem volna, de nálam is volt olyan trükk, ahol a rutinban egyetlen mondatot cseréltem ki a legvégén és máris egészen más lett a hatása.

Nos a trükkök ha megvannak, ezeket teszteltük, kigyakoroltuk, megvan a szöveg hozzá, stb., jöhet a műsor koncepciója, összerakása a trükkökhöz a zenék megkeresése, a cím és a leírások, plakát, stb. Ezek mind mind nagyon időigényes melók, de muszáj foglalkozni velük, mert ettől lesz kerek és színvonalas az egész produkció.

Fontos, hogy a trükköknek mind meglegyen a B tervük, amit a listában is írtam. Röviden ez annyi, hogy tudjuk jól, hogy az adott trükk hol bukhat el, vagy a bűvész, vagy a néző hibájából. Ezekre találunk ki vészterveket, amik arra valók, hogy úgy tudjon folytatódni a trükk és a műsor, hogy a közönség ne vegye azt észre, hogy valami történt. Vannak persze menthetetlen helyzetek, de a legtöbb esetben, ha valami történik azt senki se veszi észre. 🙂

Amire még figyelni szoktunk, hogy mivel interaktív műsorról van szó, a közönséggel hogyan és milyen formán fogjuk megteremteni a kapcsolatot a műsor alatt. A trükkök sorrendjének megállapítása során is nagyon fontos, hogy melyik trükkhöz kell néző, melyikhez nem, sőt az is, hogy melyik trükkhöz kell egynél több néző, melyikhez kell felnőtt, vagy gyerek segítő. Ezek mind olyan alap infók, amiket figyelembe veszünk, hiszen gondoljunk csak bele milyen uncsi lenne, ha 2-3 egymás után jövő trükknél folyton arra kéne várni, amíg sikerül több nézőt is kihívnunk a színpadra. Amúgy ez úgy szokott lenni, legalábbis az én tapasztalatom az, hogy a műsor elején mindig vannak bátrabbak és ők törik meg a jeget a többiek számára. Ha a félősebbek látják, hogy nincs is mitől félni és nagyon jól érezzük magunkat a színpadon, akkor már azon kell csak izgulnunk, hogy hányan lesznek olyanok, akik elszomorodnak a műsor végére, mert nem jutottak ki a színpadra. (Persze ezeket a műsor után orvosolni szoktuk.) 😉

A műsor összerakásánál mi arra is nagyon szoktunk figyelni, hogy az egész úgy áramoljon, mint egy folyó, hogy a nézők egy varázslatos utazásnak érezzék az egészet, aminek a végén azt érzik, hogy ez tarthatott volna még. Kell lennie elejének és végének. Keretbe kell foglalni, hogy tudjuk az elején, hogy valahová tartunk, és, hogy a végén mikor megérkezünk legyen egy utolsó csavar, vagy nagy effekt. A Véletlenek Illúziója nagyszerű példa erre, de nem akarom lelőni a poént, gyertek el és nézzétek meg, hogy mi az a nagy bumm, amire már a műsor elején is utalunk anélkül, hogy azt bárki észrevenné. 🙂 Már így is túl sokat mondtam…

Szóval egy új műsor a trükkök megtalálásától, az apró részletek kidolgozásán át, a sok-sok gyakorlásig nagyon sok időt emészt fel, belekerülhet akár 1-2 évbe is (bizonyos trükkök miatt akár többe is), mire azt mondjuk egy műsorötletre, hogy oké, kész vagyunk, rakjuk ki a jegy.hu-ra és indítsuk útjára. 🙂

Túl kacifántosnak, és feleslegesen aprólékosnak tűnik ez az egész? Lehet. Lehet elég lenne, ha csak trükköket mutogatnánk egymás után mindenfajta körítés nélkül. Lehet elég lenne kiírnunk a plakátra, hogy ‘Bűvészműsor’. Lehet mindegy lenne melyik trükköt mutatjuk elsőnek és mi a vége. Akárhogy is, mi azért vagyunk a Bűvész Színház, mert a bűvészetet színházi alapokra szeretnénk helyezni. Túlbonyolítva, aprólékosan kidolgozva az előadásainkat, mert hisszük, hogy a nézők így mást, valami sokkal jobbat élnek meg azalatt a másfél óra alatt, amíg minket néznek a színpadon. Mi nem csak azt akarjuk, hogy megdöbbenjenek a trükkökön, hiszen ez a döbbenet elillanhat, hanem azt akarjuk, hogy nagyon jól szórakozzanak is, hogy közben nevessenek, egymástól kérdezősködjenek, vagy, hogy utána hazafelé menet ne csak az legyen a téma, hogy „ezt hogyan csinálta”, hanem, hogy mikor jövünk újra, mert itt tényleg elfelejtettük a szürke hétköznapok minden búját és baját, legalább arra a másfél órára. 🙂

Ha ezek után kedvet kaptál, hogy ellátogass egy műsorunkra, klikk a linkre és nézd meg milyen műsoraink vannak: https://www.jegy.hu/venue/buvesz-szinhaz